Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bardóczi Csaba

1992. július 23.

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1993. február 19.

A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. október 28.

1993-ban már úgy tűnik, mintha a mérsékelt szárny, Tokay György, Verestóy Attila, Borbély László és a többi lenne az autonomista politizálás vezető ereje, írta Bardóczy Csaba. Valójában annak idején Verestóy Attila az autonómia kezdeményezőit forrófejűeknek nevezte, Tokay György pedig a Kolozsvári Nyilatkozat napján azt mondta, hogy amikor a szomszéd országban folyik a vér, akkor állunk elő ilyen hajmeresztő gondolatokkal? Akkor itt vér fog folyni, állította Tokay. Bardóczy kifejtette, nem engedmények kellenek, mert azok visszavonhatók, hanem jogokra van szükség. Bardóczy nem tudja elfogadni a neptuni tárgyalásokat. Bardóczy Csaba hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. Bomlik az magától, ha azt hiszik, hogy minden képviselő feddhetetlen. /Bardóczy Csaba: Az RMDSZ-t nem bomlasztja senki. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1997. április 18.

Székelyudvarhely lakói a polgári engedetlenség útját választották, mivel még mindig nem történt előrelépés a Csereháton levő vitatott épület ügyében. Ápr. 18-án Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére a város mintegy ezerötszáz lakója élőláncot vont az épület köré. Az épületet a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona és a környék fogyatékos gyermekeinek lenne az otthona. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 22./

1997. június 6.

A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1997. június 12.

A Medifax hírügynökség tévesen jelentette, hogy Bardóczy Csabár a székelyudvarhelyi tüntetés szervezéséért 500 ezer lejes pénzbüntetésre ítélték. valójában egymillió lejes a büntetése népgyűlés szervezéséért és rendzavarásért. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./

1997. július 3.

Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe. Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

1997. július 3.

A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1997. július 5.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1997. július 9.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyílt levelet intézett Hegyi Sándor /Székelyudvarhely/ tiszteleteshez, aki az RMDSZ vezetőségéhez címzett levelében védelmébe vette Bardóczy Csabát. Markó Béla kifejtette: Bardóczy tette, hogy az apácákat kitette a házból, nem "bátor cselekedet", nem menthető. Az RMDSZ elnöke emlékeztette arra, hogy az RMDSZ vezetői, parlamenti frakciója, miniszterei és államtitkárai hónapokig szívósan küzdöttek, amíg a Vacaroiu-kormány jogsértő határozatát sikerült megsemmisíteni. Bardóczy Csaba tettének következménye az volt, hogy megakadt az oktatási törvény, újabb Hargita-Kovászna bizottságot kezdeményeztek. - Szemléletük között morális szakadék van, "riaszt az ön látásmódja", írta Markó Béla, kifejtve, hogy nem ért egyet a tiszteletes bírálatával. Azt viszont elismeri, hogy hiányzik az élő kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./Hegyi Béla levele: júl. 3

1997. július 10.

Bardóczy Csaba reagált Markó Béla RMDSZ-elnök nyílt levelére. Jelezte, hogy kezdettől ott volt az RMDSZ harcaiban. Nem fogadta el azt, hogy az apácák rángatása történt. Ezek az apácák éjnek idején lopták be magukat az épületbe. Bardóczy azt sem érti, miért nem hangzik el a svájci Bürger neve, a törvénytelenül az épületben tartózkodó holland házaspár neve. Igazat ad Verestóy Attila szenátornak, ő nem a város hőse, hősök azok a székelyudvarhelyi polgárok, akik lépni mertek a törvénytelenség ellen. /Bardóczy Csaba: Én nem így látom. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1997. július 14.

Szinte mindegyik hétfői, júl. 14-i román lap beszámolt a hétvégi SZKT-ról. A lapok főleg a "radikálisok és a mérsékeltek" közötti vitát emelték ki az elmúlt ülésről. Az Evenimentul Zilei megemlítette, hogy Tőkés László javasolta a testületnek, vonja meg támogatását Tokay György kisebbségügyi minisztertől, valamint hogy Katona Ádám kijelentette, a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál. A lap szerint az utóbbi kijelentés rendkívüli felháborodást idézett elő az RMDSZ kormánybeli tisztségviselői között, valamint Markó Bélában. Az említett sajtóorgánum megemlíti, hogy az RMDSZ elnöke erélyes felszólalásában bírálta a Tőkést és Katonát, majd Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter szégyenletesnek nevezte a jelenlegi miniszterelnök Grozahoz való hasonlítását. Markó Béla emlékeztetett, hogy Bill Clinton is elismerte az RMDSZ kormányzásban való részvételének fontosságát, ezt követően az RMDSZ vezetője pedig visszautasította Katona Ádám alkotmánymódosítással kapcsolatos kijelentését. "A kormányprogram nem írja elő az alkotmány módosítását, akinek pedig ez nem felel meg, távozhat az RMDSZ-ből" ? jelentette ki a szövetségi elnök. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor megemlíti, hogy Tőkés László júl. 12-én sajtótájékoztatót tartott a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, a jogtalanul elkobzott egyházi javakról, mely alkalommal bemutatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Részünk és jogunk című kötetet. Tőkés László megemlítette, hogy mindeddig nem sikerült eredményt elérni az elkobzott javak visszaszerzésében. Az Evenimentul Zilei másik cikke szerint "az SZKT hozzájárul Markó Béla jólétéhez". A lap megemlíti, hogy a testület a parlamenti fizetéssel egyenlő tiszteletdíjat szavazott meg az RMDSZ elnöknek. A Ziua is a szombati vitát emelte ki az SZKT-ülésből. A lap megemlítette, hogy Tokay György a személyét ért vádakra válaszolva elmondta a kétnyelvű táblák használatához szükséges 20%-os kisebbségi részaránnyal kapcsolatban, "annak ellenére, hogy úgy vélik, elárultam a magyarságot, szükséges tudni, hogy a tárgyalások rendkívül kemények voltak". Az Adevarul az SZKT-ról való beszámoló címeként kiemeli, "Az RMDSZ szélsőségesei Románia Alkotmányának megszegésére bíztatnak ? ők hősnek kiáltották ki a székelyudvarhelyi apácák bántalmazóját, Bardóczy Csabát". Az említett újság szerint a hétvégi SZKT-n még inkább elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék. A lap kizárólag a szombati vitáknak szenteli beszámolóját, részletesen ismertetve Katona Ádám és Tőkés László kijelentéseit, valamint a csereháti ügy körüli nézeteltéréseket. Dumitru Tinu lapja szerint Tokay György elegánsan megcáfolta a személyét ért vádakat, kijelentve, hogy a kormányba való belépésekor az alkotmányra tett esküt, és mint a román állam tisztségviselője, kötelességének látja csak a törvényes kereteken belül cselekedni. A lap szerint az RMDSZ-es miniszter kijelentette, hogy a magyar történelemben soha nem tartották hősöknek azokat, akik asszonyokkal harcoltak, és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány román apáca és gyerek ottani letelepedése után is. Idézik Verestóy Attilát, mint olyant, aki válaszolt a “radikális” vádakra. A Hargita megyei szenátor kijelentette, Amerikában Bardóczy Csabát 5-10 évre ítélték volna el. A Curierul National is azt emeli ki, hogy “Tőkés László Tokay György leváltását kérte”. Az Adevarul de Cluj szerint az SZKT-n döntés született arról, hogy az RMDSZ következő célja az egyházi javak visszaszolgáltatása. A lap ismerteti Markó Béla kijelentését, miszerint a visszaszolgáltatás a kultusztörvény alapján fog történni, melyet nemsokára elfogad a parlament. A Stirea is kiemeli, hogy “Markó Béla távozásra szólította fel a szélsőségeseket”. A lap megemlíti, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóján kijelentette, a jelenlegi kormány álláspontja az elkobzott javak visszaszolgáltatása kérdésében nem különbözik az előbbiétől. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 14., 131. sz./

1997. július 19.

Kádár Attila, aki évekkel ezelőtt éhségsztrájkot vállalt "jogaink lábbal tiprása ellen való tiltakozásul", nyílt levéllel fordult Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, elfogadhatatlannak tartva Markó Bélának Hegyi Sándor székelyudvarhelyi tiszteleteshez írt nyílt levelét, a csereháti üggyel kapcsolatban. Ez a levél hajszálpontosan fedi Verestóy Attila szenátor véleményét, tollbamondták talán? - kérdezte. Önök "fuldokolva keresik a bűnbakot hibáik és tévedéseik, mulasztásaik sorozatának elpalástolása érdekében." - írta Kádár Attila. Azokat az "ártatlan" nőket Székelyudvarhely tulajdonát képező, bírósági döntéssel lepecsételt épületből hozták ki. Kádár Attila védelmébe vette Bardóczy Csabát, egyben indulatosan elítélte Markó Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1997. július 19.

Székelyudvarhelyen eddig két tévéstúdió létezett, az UTV és az ATI-BETA. Tavasszal a kettő egyesült Digital 3 néven /57 alkalmazottjuk van/, amely naponta sugároz műsort. A kábelhálózatnak Székelyudvarhelyen és környékén 70 ezer előfizetője van. Minden este élőben saját híradót közvetítenek, ezenkívül vetélkedőket, magazinműsorokat, gazdasági adásokat és gyermekműsort készítenek. Baloga Sándor, a társaság vezetője elmondta, hogy az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette működési engedélyüket. Arra hivatkoztak, hogy a tévétársaságoknak tilos felbujtó, faji gyűlöletre uszító műsorokat sugározni. A csereháti ügyben Bardóczy Csaba tanácsos nyilatkozott a tévéjükben: Udvarhely népe szerezzen érvényt az igazságnak. A tanács ezt felbujtásnak értékelte. A tanács azt írta, hogy a "helyzet tisztázásáig" felfüggesztik működésüket, határidőt nem szabtak.. - Tény, hogy ez a legjobban működő magyar adást készítő helyi stúdió. Kár lenne tönkretenni, jegyezte meg Máthé Éva. /(máthé): Csereháti kálvária. Beszüntették a tévéadást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

1998. február 23.

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczi Csaba megyei tanácsost. A prefektus február 12-i keltezésű döntését egyrészt a segesvári bíróság Bardóczira ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével, másrészt az ellene emelt magánlaksértési váddal indokolta. Bardóczi nem nyilatkozott arról, él-e fellebbezéssel. A magánlaksértési vád arra utal, hogy 1997-ben tavasszal Bardóczi szervezte azt az előre be nem jelentett, nem engedélyezett tüntetést Székelyudvarhelyen, amelynek résztvevői erővel eltávolították el a Szeplőtlen Szív görög katolikus román apácarend tagjait a város határában felépített alapítványi épületből. A román nacionalista lapok és politikusok azóta is a romániai magyar szélsőségesség példájaként idézik fel újra és újra a székelyudvarhelyi eseményeket. Bár a jogvita azóta sem dőlt el és a különböző perek ma is tartanak, az apácarend tagjai az év elején Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának segédletével és karhatalmi védelem mellett újra beköltöztek a vitatott épületbe. - A tanácsülés résztvevői nem kommentálták a prefektusi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1998. február 27.

Király Károly kiállt Bardóczy Csaba mellett, akit Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felfüggesztett tisztségéből. Bardóczyt az RMDSZ is cserbenhagyta, írta. "Bardóczy Csaba azért szálka Verestóy Attila, Dézsi Zoltán, Takács Csaba, Markó Béla szemében, mert hullámokat ver az RMDSZ vizein. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagja. Többé vagy kevésbé Katona Ádám híve. Egységbontó ellenzéki, fegyelmezetlen párttag, radikális autonómiapárti. Az RMDSZ csúcsvezetése Bardóczy Csabával erélyesen lép fel. Ugyanez az RMDSZ békülékeny, toleráns, udvariaskodó Remus Oprissal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt erőszakos, homogenizáló politikájával". Király Károly hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek ki kell állnia a jogállamiság érdekében. /Király Károly: Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1998. március 13.

A múlt hét végén, szombaton, márc. 7-én ülésezett az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége. Az ülésen elemezték az RMDSZ Hargita megyéből kinevezett kormányzati tisztségviselőinek munkáját, és megállapították, hogy fokozottabb mértékben segíteni kell az Erdészet és Só Egyedárúságokban kifejtett tevékenységet. A jelenlévők meghallgatták Verestóy Attila, a széki szervezet elnöke amerikai útjáról szóló beszámolóját, továbbá két tájékoztatót az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségének részvételéről a Magyarország - 2000 konferencián, illetve szövetségünk képviselőinek részvételéről a bajai gazdasági találkozón. Tájékoztatás hangzott el ugyanakkor az RMDSZ-vezetés cotroceni-i megbeszéléseiről Emil Constantinescu államfővel. A testület ezt követően tájékoztatókat hallgatott meg a március 15-i ünnepségek előkészületeiről, és kijelölte a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, parajdi, agyagfalvi és székelyszentmihályi megemlékezéseken részt vevő elnökségi tagokat. - A benyújtott pályázatok elbírálása alapján az Elnökség hathónapos próbaidőre kinevezte Benedek Árpád Csaba távközlési mérnököt a területi szervezet ügyvezető elnökévé. - A széki elnökség elemezte a Király Károly által a Romániai Magyar Szó 1998. február 27-i számában "Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással" címmel közölt írást. A testület az RMDSZ-t, a szervezet választott vezetőit ért vádakat, rágalmakat rosszindulatúaknak és megalapozatlanoknak ítélte meg és határozottan elutasította. A széki elnökség tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba megyei tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

1998. március 21.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez Bardóczy Csaba érdekében. Bardóczy Csaba meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhelyen a Cserehát-ügyben. Jelentős mértékben ezzel függ össze az ellene folytatott bűnvádi eljárás. A romániai börtönviszonyok ismeretében "alapos okunk van feltételezni, hogy egy estleges börtönbüntetés végrehajtása során Bardóczy Csaba testi épségét is veszély fenyegeti." Ezért fordult a VET az elnökhöz. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1998. április 21.

Jakabffy Attila nyilatkozott az általa szervezett Politikai Alternatívák kerekasztalról. Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszus idején, amelyre szerinte az erdélyi magyarságnak semmi szüksége nem volt, annál inkább a magyarországi választási kampány résztvevőinek, valamint a romániai hatalomnak, sokukban megfogant a gondolat, hogy át kellene hidalni a szakadékot, ami "az RMDSZ csúcsvezetése és a tagság között tátong." Politikai alternatívákat kereső kerekasztal-beszélgetésekre van szükség, vallja Jakabffy Attila. Iszák Balázzsal vállalta a szervezést. Kezdetben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében hívták össze a résztvevőket, de ebbe Katona Ádám nem egyezett bele. Azt kifogásolta, hogy Toró T. Tibort és társait is meghívták. Az első, 1997. nov. 22-én megtartott megbeszélésükön a meghívott ötven személyből mintegy negyvenen megjelentek. A parlamenti képviselők távol maradtak. Jakabffy Attila szerint ez Markó Béla személyes tiltásának tudható be. A találkozó sikeres volt, melyet idén januárban megismételtek. A szervező bizottság tagjai - rajta kívül - Krizbai Imre, Bardóczy Csaba és Izsák Balázs. Tőkés László püspök megértette, hogy ez nem ellenszerveződés, ezért úgy volt, hogy eljönnek hívei, de azóta ezt nem jelezték. Jakabffy Attila szerint az RMDSZ felső vezetése csak azt figyelte, hogy kik vesznek részt az ő találkozójukon. Az RMDSZ-vezetők azóta is csak pejoratívan beszélnek az ő megbeszéléseikről, holott azokon nem el egyetlen kijelentés sem az RMDSZ ellen, sem a kormányzati szerepvállalás ellen. Kimondták novemberi nyilatkozatukban, hogy az RMDSZ statútuma és a kolozsvári nyilatkozat szellemében akarnak politizálni. Összehívják Vargyasra a következő találkozót, mert meggyőződésük, hogy az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek egy olyan középosztályra, amely a receptor szerepét tölti be. /Szentgyörgyvölgyi László: Rosszul értelmezett alternatívák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Az RMDSZ V. kongresszusa: Marosvásárhely, 1997. okt. 3-4.

1998. június 16.

Bardóczy Csaba /Székelyudvarhely/ a Megyei Tanács jogi bizottságának elnöke volt februárig, amikor Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felmentette. A felmentés egyik indoka a büntetett előélet volt. Bardóczy Csaba ugyanis ittasan vezette kocsiját, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Bardóczyt magánlaksértéssel is vádolják, csereháti épületbe való "erőszakos behatolás" miatt, ugyanis Bardóczy is részt vett az apácák eltávolításában. Most is hasonlóan cselekedne, nyilatkozta. Miért nem határolódott el az RMDSZ Remus Opris államtitkártól, aki erőszakosan, törvénytelenül elfoglalta a csereháti épületet? - kérdezte Bardóczy. Verestóy szenátor viszont azt nyilatkozata - és ezt átvette a román sajtó -, hogy egy ilyen ügyért az Egyesült Államokban Bardóczy Csaba tíz év börtönt érdemelne. - Bardóczy elmondta, hogy a csereháti ügyben az építkező Aris Industrie vezetője Aristide Roibu a Securitate tisztje volt, majd később, a Ceausescu-rendszerben nagykövet. Az építkezésnél a diktátor Svájcba mentett pénzének átmosásáról lehetett szó. Szakemberek szerint ugyanis az építkezés nem kerülhet többe másfél millió dollárnál, Cyrill Bürger viszont 7-11 milliós összeget emlegetett. - Kristály Lehel kérdésére válaszolva Bardóczy Csaba kijelentette, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőknek kifizetődő a koalíciósdi. Az egyik hetilap közölte név szerint, hogy egyes tisztségviselők mennyi pénzt kaptak. Nem számoltatták el őket, ugyanakkor "szembetűnő, hogy egyik-másik szenátorunk vagy képviselőnk mennyit utazik minden konkrét eredmény nélkül." "Látványos gazdagodásukról a tények beszélnek: birtokok, villák, bankbetétek, luxusautók, víkendházak itthon és külföldön..." / Kristály Lehel: Bardóczy vesszőfutása. Aki átlátott a szitán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1999. február 13.

Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./

1999. február 15.

A szeptemberben Alsócsernátonban lezajlott fórum fő résztvevői bírósági idézést kaptak. Ennek értelmében: bűnügyi perben tanúként idézik meg mindazokat, akiknek az alsócsernátoni fórumhoz valamilyen közük volt, köztük Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst és Toró T. Tibort. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

1999. március 9.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2000. március 22.

Több értelmiségi /köztük papok, orvosok/ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Bardóczy Csabát, felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt a Székelyudvarhelyi Bíróság, majd a Csíkszeredai Törvényszék a Cserehát-épületbe való erőszakos behatolás (magánlaksértés) vádjával 2 év börtönbüntetésre, 4 év felfüggesztéssel ítélte el. Bukaresti nyomásra a megyei főügyész kénytelen volt fellebbezni a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz. Az utolsó tárgyalást április 12-re jelölték ki, amelyen az előrejelzések szerint börtönbüntetést fognak kiszabni. A nyilatkozat szerint a Cserehát-ügy nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. Az aláírók között van Hegyi Sándor református lelkipásztor; Lőrincz György író és Szőke László újságíró. /Tiltakozó nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2000. március 28.

Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete állásfoglalást adott ki a Bardóczy Csaba ellen folytatott bírósági eljárással kapcsolatban. Székelyudvarhelyen sértést követtek el a város magyar lakossága ellen, mely egyben a Székelyföld elleni cselekedet is. Bardóczy Csaba Székelyudvarhely lakosságával együtt "a mi érdekeink védelmében állt ki a beözönlők, betolakodók ellen." - olvasható a közleményben, emlékeztetve a Csereháton történtekre. Bardóczy Csaba "a miénket védte. Mégis a bíróság őt idegennek, a beözönlőket tulajdonosnak minősítette, és úgymond magánlaksértés miatt börtönbüntetésre ítélte." A városi RMDSZ tiltakozott emiatt és felkérte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, tegye meg a szükséges intézkedéseket a politikai indíttatású bírósági eljárások megszüntetése érdekében. Ugyancsak felkért minden RMDSZ-szervezetet erkölcsi, valamint a védelem ellátása érdekében szükséges anyagi támogatásra. /Bardóczy jogot védett és nem jogot sértett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

2000. április 1.

Sütő András író a következő üzenetet juttatta el a székelyudvarhelyi polgármesteri Hivatal sajtóirodájához: "Csatlakozom ahhoz a székelyudvarhelyi egyházi vezetőkből, írókból, újságírókból, orvosokból, tanárokból és mérnökökből álló értelmiségi csoporthoz, amely tiltakozó nyilatkozat aláírásával és közzétételével fejezte ki ellenvéleményét azzal az eljárással, mely Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi szakszervezeti elöljárót, tisztségéből felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt április 12-ére a marosvásárhelyi Ítélőtábla elé idézett bírósági és törvényszéki döntés felülbírálása, illetve megmásítása végett az elhíresült csereháti ügyben. Jómagam is úgy tartom, a Cserehát-ügy nem csak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. A Bardóczy bebörtönzésére irányuló szándékot úgy értékelem, hogy a hazai magyarság jogait semmibe veszik. Ez ellen tiltakozom!" /(Komoróczy György): Sütő is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

2000. április 11.

A Demokratikus Szakszervezetek Hargita megyei Ligája közleményben tiltakozott Bardóczy Csaba szakszervezeti bizalmi ellen indított eljárás miatt. "Ez a koncepciós per bizonyítja, hogy miként lehet megpróbálni félreállítani a magyarság egyik határozott jellemű képviselőjét" - olvasható a Szabó Adrián elnök és Sutka Pál titkár által jegyzett dokumentumban. /Támogatás Bardóczy Csabának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2000. április 12.

Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor és tizennégy aláíró Bardóczy Csaba védelmében kiadott tiltakozó nyilatkozatához csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és az esperesek kollégiuma, tekintettel arra, hogy a csereháti ügy nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem az emberi és közösségi jogaiban sértett erdélyi magyarság közös ügye. Az aláírók között van Tőkés László püspök is. /Állásfoglalás. Bardóczy Csaba védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998